A nyelv ereje 1.

2016. szeptember 26. - Mother of the Real Dragon

Az életem folyamán sokszor hangzott már el a számból, hogy a magyar nyelv beszédes. Bár legtöbbször szarkazmustáblával a kezemben. Pl. mikor a casino vendég dühöngött, hogy miért nem ad a gép, én meg felhívtam rá a figyelmét, hogy a masinának az a neve, hogy "nyerő gép", nem pedig "nyerő vendég". Mint ahogy a hely neve is az, hogy "nyerő terem"...
Azaz nagyon odafigyelve kéne a szavakat használni bizonyos esetekben.

Az egyik ilyen kiemelt fontosságú esemény az "áldott állapot". Valaha, még a bibliai időkben ezt a csodálatos szópárt használták. Meg azt is, hogy gyermekáldás. Mert a gyermek valóban áldás. Egy apró élet, aki őszinte szeretetével, feltétlen bizalmával, határtalan naívságával csüng a róla gondoskodó "személyzeten". Akikkel megosztja örömét és bánatát.

Az áldott állapotból egyszer csak állapotos lett, majd hamarosan várandós és legutóbb már "csak" terhes. S itt jön a képbe az alapfelvetés, azaz a szavak ereje, jelentéstartalma. Egy gyermek érkezését nem szabadna pusztán teherként megélni, leminősítve néhány plusz kilóvá, amit szülés után társadalmi elvárásra gyorsan le is kell adni - nem törődve azzal, hogy van némi köze a tartós, hosszútávú tejtermeléshez -, fizikai kellemetlenséggé degradálni.
Aki teherként éli meg a hónapokat a gyermek érkezéséig, az utána vélhetően a gyermekkel való törődést is diszkomfort élményként fogja megélni. Mert az micsoda önfeladással jár. Igen, feladod a korábbi gyermektelen énedet és anya lesz belőled. Az anyaság pedig nem pusztán azt jelenti, hogy etetem, tisztába rakom, elaltatom, oszt jónapot, majd felnő a járókában a tévét bámulva. Az anyaság 24/7 elfoglaltságot jelent. Szolgálatot, ami fáradtsággal jár, amitől néha csak hányni jár beléd a lélek, de a kölyök egyetlen őszinte mosolya - s neki még csak olyan van - feledteti veled azt az ipari mennyiségű kávét, amit születése óta magadba öntöttél.

A várandósság 9 hónapja már maga egy csoda. Azok a változások, amik a női testben végbemennek, úgy külső megjelenés, mint hormonális szinten, nem degradálhatók le pusztán teherré. De ami semmiképpen nem, az a lelki élmény, amit egy új élet kifejlődése jelent. Hogy egy kis lélek téged/titeket választott a világra jöveteléhez. És ez oltári nagy felelősség. Megadni neki mindazt, ami képességeidből, lehetőségeidből, erődből csak telik.

Ha tehetném, betiltanám ennek a szónak a használatát a gyermekvárásra nézve, mert a tudatalatti dolgozik és nagyon-nagyon tudatosan oda kell koncentrálni, hogy ne húzzon le minket a teher. Komoly odafigyelést igényelt nekem is, hogy a "várandós" kifejezést használjam, míg a csöppem meg nem született. S bár a saját eddigi életem nagyjából megszűnt létezni, nem élem meg teherként, hogy a korábbi szokásaim durván 97%-áról le kellett mondanom. Mert ez a csöpp kis szeretetgombóc minden percben ad valamit, amit nélküle sosem élhetnék meg. A gyermek ajándék, nem teher.

7 komment

gigabursch 2016.09.27. 17:17:14

Én is férfiként folyamatosan harcolok a terhesség szónak a visszaszorításáért.
Egyszerűen egy lekezlő, bunkó kifejezés lekezelő bunk orvosoktól.
Akiknek az ember csak beteg (holot sokszor egészséges).
Természetesn a várandósságnak a vége már elég terhes, de nem az első hét-nyolc hónap.

Viszont egy érdekes adalék:
Szülés vagy császár?
mno.hu/migr_1834/seb-565505
NAgyon igaz ez az írás.
Bár azokhoz akikhez kéne nem jut el.

S a magyar nyelv tényleg mindetn el/megmagyaráz.
Önmagától.

Válasz erre

Agent Midnite Cooper 2016.09.27. 20:04:59

Azért az sosem árt, ha ismerjük az „ellenséget”, ami ellen küzdünk. A terhesség kifejezésnek semmi köze a nehézséget jelentő teherhez. A szó a gyönyörűség, öröm jelentésű tereh szavunkból származik. (v. ö.: Arany: A Walesi bárdok

„Vadat és halat, s mi jó falat
Szem-szájnak ingere,
Sürgő csoport, száz szolga hord,
Hogy nézni is tereh;)

gigabursch 2016.09.28. 08:14:30

@Agent Midnite Cooper:
Ne zavarjon az az apróság, hogy a teher szót évszázadokon keretszül használta a magyar nyelv (lásd középkori költészetünket), míg a tereh szót Arany János azért használta, mert így jött ki í rím (ő megtehette), de attól még a teher az teher marad.

Kis ember 2016.09.28. 08:45:56

Kedves szerző, nem ártana ha utánnézne annak amiről ír, így nem esne a kocsmafilozofálás és a kocsmanyelvészet csapdájába.
A gyermek születése előtti időt régen három fázisra osztották, mindhárom trimeszternek megvolt a maga neve. Ne feledjük hogy akkor még nem voltak modern diagnosztizáló eszközök, tehát csak az érzések fogalmazódtak még a szavakban.
- Az első trimesztert hívták áldott állapotnak, mert akkor még csak sejteni lehetett hogy ebből gyerek lesz.
- A második trimesztert hívták várandósnak, mert ekkor már nyilvánvaló volt, hogy gyermeket vár az asszony.
- A harmadik trimesztert hívták terjednek, mert akkorra bizony terhessé vált a magzat.

Mother of the Real Dragon 2016.09.28. 14:57:34

@Kis ember: Kedves Kis Ember!
Egyrészt sehol nem írtam, hogy szakértő volnék, avagy nyelvész. Ez egy blog, a saját személyes élményeim, gondolataim szavakba öntésére, vagy kiventillálására. Tehát bátran belefér a kocsmafilozófizálás kategóriájába, nekem elfér az arcomon.

Másrészt bárhogyis volt a múltban, mai megszomorodott kis világunkban a fázisokat 1., 2. és 3. trimeszternek hívják. Bár találkoztam olyan asszisztensnővel, aki szemeszternek nevezte, de mit vitatkozzak én egy szakemberrel.

A 9 hónap során vagy kismamának szólítottak, vagy terhesnek tituláltak, sem az áldott állapot nem került szóba, sem a várandósság.
Fizikai teherként pedig csak az utolsó 1-2 hetet éltem meg, mert a kis ivadék nem siette el az érkezést.
De egyik fázisban sem hívtam terhességnek, kizárólag várandósságnak. Mert én vártam Őt. :)

Üdvözlettel, Csakanya

McKinney 2016.09.28. 15:02:20

a terhes szó még hagyján; a "modern" egészségügy kifejezetten nőgyógyászati betegségként kezeli a terhességet.
Pl. első találkozáskor a nőgyógyász indító kérdése: kívánt terhesség? A választól függ, hogy valaMIT műtünk, vagy valaKINEK örülünk (Vincent?)

Mother of the Real Dragon 2016.09.29. 12:17:46

@McKinney: Sajnos igen. Már abból is látszik, hogy a szülő nőt fekvő testhelyzetbe kényszerítették, szíjazták, ahelyett az évszázados hagyomány helyett, hogy a vajúdás, kitolás alatt hagyjuk érvényesülni a gravitációt. Pl. szülőszék formájában.
Szerencsére a jobb kórházakban már van minen irányba állítható szülőágy, de ez sem olyan nagyon régóta.

Amúgy elkeserítően magas az abortuszok száma. A védőnőm az első alkalommal mondta, hogy minden harmadik terhesség abortuszként végződik az általam választott kórházban.
Ebben erőteljesen hibás a felkészítő rendszer, a megfelelő felvilágosítás hiánya úgy családon belül, mint intézményesítve. Illetve az, hogy a fogamzásgátlási eszközökre 0 támogatás jár.

Mondjuk ugyanígy nem jár támogatás a várandósság ideje alatt ajánlottan szedendő vitaminokra sem. Sem a pelenkára, popsitörlőre. A családi pótlékról és egyéb juttatásokról meg inkább ne is beszéljünk.
Az lenne a minimum, hogy a kismamák alsó hangon minimál bért kapjanak, hisz attól, hogy gyereket nevelnek, nem hogy kevesebb lesz a kiadásuk, hanem több. Lehet többen mernének gyereket vállalni, ha nem a mélyszegénység és a család között kéne dönteniük.

MyBabyMyRules